Rászántam magam, kinyitottam az olvasókönyvet, és olvasni kezdtem: „Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában”. Olyanformán lepődtem meg, hogy szemöldököm ugyan felszaladt, de megszakítás nélkül olvastam tovább. Az legalábbis…

Reggelente olvasgatom André Gide – Visszatérés a Szovjetunióból című könyvét. Kiderül belőle, hogy Gide szenvedélyesen hitt a kommunizmus eszméjében, és hazájában, Franciaországban, képviselte is azt. Könyvében az 1936-os Szovjetunióbeli látogatásáról számol be. Tiszteletreméltó, ahogy konokul…

Még nem végeztem Ambrose Bierce összes novellájával (amúgy - praktikusan - egy kötetbe gyűjtötték őket: Szukits Könyvkiadó, 2003.), de most, hogy A barát és a hóhér lánya cíművel épp végeztem, nem tudom  már megállni, hogy le ne írjam erről az íróról, hogy nem elég, hogy nekem különösen tetsző,…

Megint elolvastam egyet az Új-Kaledóniai mítoszok közül - A halál és a jam eredete címűt. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Azért nevet az egyik, mert értem (vagy érteni vélem) a történetet: úgy tűnik, hogy semmi kulturális vagy az idők homályába vesző háttértudásra nincs szükség ahhoz, hogy…

Hónapokkal ezelőtt hagytam félbe egy Karel Capek novelláskötetet (Az ellopott gyilkosság és más bűnügyi történetek), hogy néhány más könyvet elolvassak közben. Most újra elővettem, de hiába forgattam, sehol nem találtam benne a könyvjelzőt. Pedig mindig szoktam használni, csak gyerekkoromban tudtam…

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című könyvében olvastam azt az egyébként bennem is bujkáló, illetve más összefüggéseiben homályosan megsejtett gondolatot, hogy az itthon legelismertebb íróink azért nem találnak értő olvasókra pl. Nyugat-Európában, mert írásaikban, a sorok között, annyi csak…

Azokat a könyveket élvezem, amik olyan, számomra jelentős élményeket és gondolatokat jelenítenek meg, amiket már én is átéltem, végiggondoltam valahogy. Meg azokat, amik olyan eseményeket és eszmefuttatásokat tárnak elém, amik magamtól soha nem jutottak volna eszembe.

Pár napja azt álmodtam, hogy egy borongós reggelen arra ébredek, hogy fájdalom nélkül ugyan, de olyan feszítést érzek az állkapcsomban, mintha minden fogam közé egész húsgombócokat tömtek volna. Fogaim, ahogy dagadt körülöttük a csont, mintha pumpálnák bele a levegőt, eltávolodtak egymástól,…

Gyerekkoromban rendszeresen elárasztottam a fantáziámat az Élet az ember előtt című könyv segítségével. Órákon át tudtam lapozgatni, és szinte mindegyik képbe akárhányszor, azonos szinten bele tudtam feledkezni, csodálni, amit ábrázolt és elképzelni, amit nem. Elsősorban Zdenek Burian festményei…

Egészen véletlenül hozzájutottam A tuói főnök - Új-kaledóniai mesék és mítoszok (Európa Könyvkiadó, 1979) című könyvhöz. Abban a reményben nyitottam ki, hogy a mi mondavilágunktól alapvetően eltérő, ugyanakkor pár vonásában mégis hasonló történetekre bukkanhatok majd. Úgy tűnik, hogy beigazolódik a…

A kezembe került egy rövid gyermekverseket tartalmazó könyv (Drégely László: A bűvös zsák - Lapkiadó Vállalat, valamikor a '80-as években). Szerzőnk - a gyerekek általános tisztánlátása érdekében - megpróbálja a világ teljes spektrumát átfogni, és szót ejt különböző ünnepekről (a karácsonyról, a…

Alan Alexander Milne alapvetően helyesen járt el, amikor megírta a Micimackót, ezért most csak két otromba hibáját emelem ki. A szerző komoly bizonytalanságban tartott a főhős gazdájának nemi hovatartozásával kapcsolatban. Soha nem voltam biztos benne, hogy Róbert Gida fiú-e, vagy lány, de ha…

Most Gogoltól olvasom Az arckép című novelláját. Szeretem, ahogy meglep az abszurd ötleteivel. Az eleje felé egy bizonyos kép kerül - a való életben minimális eséllyel előforduló módon - a középpontba, ami megváltoztatja az azt megvásároló fiatal festő életét. (Egyesek azt mondanák talán, hogy ilyen…

Ha belekezdek egy könyvbe, hol magam számára is észrevétlenül, hol tudatosan figyelem, hogy tetszik-e. Ha nem tetszik, várok valami kedvező jelre, ami ha végképp nem akar bekövetkezni, rövid vívódás után arra késztet, hogy félbehagyjam az olvasást. Olvastam már Hrabalt, és nagyon jónak találtam.…

Egy antikváriumban vettem meg egy Bulgakov két írását tartalmazó könyvet (A fehér gárda; Színházi regény). 1977-ben adták ki úgy, hogy az elején, a tartalom szempontjából veszélytelen helyen két lap felső éle nincs elválasztva egymástól, illetve a könyv vége felé is össze van nőve az oldalak…