A rénszarvas magabiztossága

A rénszarvas magabiztossága

Tájékozódás

2011. november 11. - suhodminyák

Eddigi életem nagyobbik részében osztottam azt a gyanút, hogy az ember gondolkodását, világhoz való hozzáállását jelentősen meghatározza a nyelv, amit anyanyelvként beszél. Ez mostanában múlt el – mióta pizzafutár vagyok. Az angol nyelv logikusan felépített, átlátható rendszerű. Anglia…

Számítottam rá, hogy a legnagyobb problémát a címek megtalálása fogja okozni, de nem gondoltam, hogy így. Magyarországon az ember az irányítószámból, a közterület jellegéből és a házszámból elég jól be tudja lőni, hogy mit hol keressen, és ott mire számítson. Vannak az utak, az utcák, a közök, a házszámok meg szépen nőnek, ahogy haladunk kettesével. Az egyik oldalon a párosak, a másikon a páratlanok.

Hát itt enyhén szólva nem ez a helyzet. Aki gépi segítséggel navigál ebben az országban, mind irányítószámot használ, mert egy cím nem mond szinte semmit. Nem található ki belőle ugyanis, hogy hol van a célállomás. Ellenben az irányítószám mégis megad egy kis kockát a világban, ahol aztán jól körül kell nézni, hátha meglátjuk, amit keresünk.

Itt nem vettem észre összefüggést a közterületek megnevezése és például a méretük között. Tök mindegy, hogy avenue, road, street vagy way: lehet akármekkora. Vannak aztán azok a helyek, amikkel nem is fáradnak, hogy besorolják őket. (Az előbbiek szerint végül is tényleg minek). Van olyan, hogy Pall Mall. Ez konkrétan utcának néz ki, de az is lehet, hogy az arrafelé lévő házak egy részét hívják így, mert azokra is rá van írva. Kedvencem az Arch View Crescent (szóról szóra fordítva: boltív kilátás kifli). Ez egy lakópark. Boltív nincs, semmi nem kifli alakú és nincs kilátás sehova.

Az ember ösztönösen a házszámokat hívja segítségül, ha már a környéken van, de csak nem találja, hogy pontosan hova is kell érkeznie. De hiába teszi. Van utca, ami például a 111-es számmal kezdődik, majd utána jön a kettő, a négy, és így tovább, hogy aztán egyszer csak páratlanba forduljon az oldal, vagy beékelődjön egy olyan ház, aminek nincs száma, hanem neve van. Micimackó kuckójának akarod hívni? Nem probléma. Bejegyzik, aki meg akar találni, annak áruld el az irányítószámodat. Olyan is van, hogy kettes számból van öt darab. Az első négy az a, b, c és d, az ötödik, egyszerűen csak 2-es szám pedig a sarok után van: a keresztutcában a második ház az.

Mindenki döntse el, hogy ilyen körülmények között nehezítés, vagy könnyítés, hogy az utcaneveket és a házszámokat, ha csak lehet, nem írják ki. Vagy ha igen, akkor van olyan, hogy a tejüvegen halványszürke matricával szerepeltetik a házszámot tizenkettes betűmérettel, hanem a lakás számát, azt emberfej nagyságú rézből teszik ki.

Ha az ember bejutott egy házba, mert véletlenül működik a kapucsengő, akkor még nem biztos, hogy közel a siker. Ha emeletek vannak, messze nem biztos, hogy az egyessel kezdődők az elsőn lesznek, és így tovább, hanem el lehet ez tolva bármerre. Olyannal is találkoztam, hogy a lépcsőfordulóban volt a 35-ös lakás, majd egy fél fordulóval feljebb a vészkijárat feliratú ajtón behatolva találtam a 33-ast és a 34-est. És az ilyen bakikat a helyiek nem árulják el, hanem őszintén nem értik, hogy mi tartott ennyi ideig.

De térjünk vissza az irányítószámokra. Hát van egy kis gond velük is. Azokban is hézagos a logika. Az első időkben egy másik navigációs szoftvert használtam, ami nem engedte végigírni az irányítószámokat, hanem a négyötödüknél felkínálta, hogy azon belül mik vannak. Innen én kiválasztottam a célpontot, megérkeztem, majd hosszas telefonos tájleírás után kiderítettem, hogy kurvára rossz helyen vagyok. D3 4GH és D3 4GI között lehet nyolc mérföld. Ugyanaz az utca neve, ugyanaz az irányítószám majdnem végig, de nem valami rendszer alkalmazása során alakult így, hanem talán kockadobásos módszerrel.

Ilyen azóta már nem fordul elő. Csak az, hogy rosszul adják meg az irányítószámot. De olyan edzett vagyok már, hogy tegnap kivittem a pizzát egy olyan címre is, amit még a google sem ismert, az is félrenavigált, csak én közben észrevettem, hogy van balra egy gyümölcs nagyker, márpedig nekem oda kellett mennem. Az irányítószám rövidebb volt egy karakterrel, a telefonszám, amit a megrendelő emberrel való kapcsolatfelvételre használunk pedig a cég központi száma volt menüvel, hogy nagykereskedelem egy, szállítás kettő, és így tovább. A terület két hektár, dolgozók száma 160.

Néhány szintén idegen kollégámmal együtt osztozunk a csodálkozásban, hogy milyen csoda folytán működik ez az ország egyáltalán, és hogy lehetett így elfoglalni és igazgatni más országokat. Jusson eszünkbe, hogy Albániáról írják érdekességként, hogy ott nincsenek házszámok. Az legalább egy őszinte, egyenes dolog. Amúgy, amikor ott jártunk, mi láttunk házszámokat (legalábbis ahol kerestük), és azokban volt rendszer.

A bejegyzés trackback címe:

https://suhodminyak.blog.hu/api/trackback/id/tr615032697

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása