Megint egy kocsma volt a cím. Az ajtón egy nyolcszoros orrtörött, kopasz exbokszoló lépett ki, és bólintott, hogy látja, itt vagyok, mindjárt jön. Bólintottam én is, csak az én fejem az alsó holtponton egy kicsit többet időzött.
Pár pillanat múlva visszatért a haverjával. Őt kellett hazavinni. Alig állt a lábán, csak üggyel-bajjal jutott el a kocsiig, beülni nem is bírt egyedül, a kopasz utcai harcos segített neki, aztán meggyőződött róla, hogy pártfogoltja rendesen a helyén van, és bemondta nekem a címet.
Ismerősen hangzott. Közben az utas úgy ahogy felém fordult, nyögött és fújtatott. Egymásra néztünk, már amennyire tudta irányítani a tekintetét. Ekkor láttam, hogy nem részeg. Központi idegrendszeri bénulása van. Úgy kérdeztem, hogy jó utcára gondolok-e lejjebb, aztán jobbra, hogy igennel vagy nemmel tudjon felelni.
Helyeslő hangokat adott ki. Az úton persze nem beszéltünk, de láttam a tekintetén, hogy érző és értő ember. Akár kérdezgethettem is volna a napjáról, a kocsmáról, a haverjáról úgy, hogy igenekkel meg nemekkel tudjon válaszolni, de az út rövid volt, hamar megérkeztünk, és igazából csak később jutott eszembe az egész.
Ezzel együtt, talán csak az én fejemben, de egy kölcsönös tisztelet és elfogadás alakult ki közöttünk szavak nélkül is. Hangot adott, hogy igen, itt jobbra, aztán megint levegőt préselt át a hangszalagjai között, amikor a házhoz érkeztünk, ahol lakott. Valami köszönöm félét nyögött, és összezárt öklével előre biggyesztett egyet. Én is odakoccantottam az enyémet, és mondtam, hogy semmiség az egész.
Cikázó tekintetét egy pillanatra szembeállította az enyémmel, és nyöggentett, hogy nem. Újra előrenyújtotta az öklét, én egy pillanatig gondolkodtam, aztán leesett. Keze alá tartottam a markomat, ő nagy koncentrálással kinyitotta az ujjait, az előre odakészített pénz pedig a tenyerembe hullott.
Segítettem kiszállni neki. A kezemet nyújtottam neki, amit kis rákészülés után megmarkolt, és úgy húzta fel magát, mintha csontjai és izmai egyetlen kusza, feszes acélvázat alkotnának. Amikor a bejárón eljutott az ajtóig, megnyomtam a gombot, hogy szabad vagyok, jöhet a következő fuvar.
