Van az embernek gyerekkorában az a szakasza, amikor állandóan kérdezi a szüleit, meg figyeli minden kijelentésüket, és csak tárolja, tárolja, amit hall. Nem szűri, nem kérdez vissza. Na ilyenkor mennek be a bőr alá az olyan, érvekkel még a későbbi, állítólag felnőttként eltöltött évtizedek alatt is mozdíthatatlan meggyőződések, mint hogy az egyik oldalra nem szavazunk, hogy a férfi száz kiló alatt nem férfi, hogy a magyar nyelv gazdagabb bármelyik másiknál, és a többi.
