Általában – ösztönösen – olyan emberek társaságát keresem, akik viszolygással tekintenek az öltönyre, akik ugyanúgy tudják, mint én, hogy valami alapvetően nem stimmel ezzel a ruhadarabbal, hogy ez a jelmez (ahogy egyik barátom hívja) az emberiség elhajlásának groteszk felkiáltójele.

Már az is valamelyes megnyugvással tölt el, hogy sokan gondolják ezt így rajtam kívül is, de a napokban nem várt bizonyosság birtokába jutottam. A házunkban a kiolvasott folyóiratokat – kidobás helyett – le szokás vinni a lifttel szembe vagy a kapuszínbe. Legutóbb egy stóc Élet és Tudományt vettem magamhoz a kuka tetejéről. Az 1994/37-es számban van egy írás Haitiról. A helyiek között a rájuk erőltetett kereszténység mellett komolyan tartja magát a vudu hit is. A cikkben ezt találtam:

„A vuduhívő szerint a világot istenek, démonok és a holtak szellemei uralják. Közülük az egyik legrettegettebb a fekete öltönyt viselő Baron Samedi, a temetői kísértetek ura”.