A férfi az ablak mellett ül a buszon. Kifelé bámul. Tizenhat évesen jött el otthonról. Á, otthonnak már rég nem lehet nevezni. Csak régi, meghazudtolt emlékfoltok elmosódott ömlenye az egész. Mondjuk inkább szülőfalunak ezt a kis zsáktelepülést. Úgy hívják, Remény. Oda tart a kivénhedt busz, rajta egykori szülöttével. A férfi pedig csak ül az ablak mellett, bámul kifelé, és lábszárai között szorítja a robbanóanyaggal tömött hátizsákot.