Olvastam régen valahol, hogy egy rapper(?) azért ütközött akadályba a dala rádiós szerepeltetésével kapcsolatban, mert az túl hosszú volt, azaz több talán három percnél. A médiaszakemberek szerint ez így nagyon sok, a rapper meg azt mondta, hogy viszont neki Isten ezt pont így és ilyen hosszban diktálta le, úgyhogy ezzel nem tud mit kezdeni.
A fenti eset óta eltelt vagy húsz év, és szomorúan látom, hogy nem jó irányba mennek a dolgok. Az utóbbi napokban arra lettem figyelmes az itteni kereskedelmi rádiókban, hogy bevágják egy aktuális dal refrénjét, amíg a rádiót magát ajnározzák, hogy az az első a körzetben (a városban, ahol élek, ezt legalább ketten állítják magukról), majd pedig maga a belengetett szám következik – nagyjából egy perc időtartamban, azaz a refrén első teljes lefutásáig.
Itt aztán snitt, és jöhet a mai kereskedelmi rádiózásban létező öt sablon közül valamelyik. Találd ki, hogy egy gyerek melyik számot énekli, mi volt a legkínosabb állásinterjú életedben, vagy ad abszurdum, mi a rohadt istent fogsz ma csinálni, és ehhez hasonlók.
A rendszer működtetéséhez szükség van pár tucat tökéletesen egyforma emberre. Nem tudom megkülönböztetni a hangjukat, a szókincsük azonos, egytől egyig konzumidióták, és van egy bizonyos képességük, aminek a közvetlen és áttételes alantasságával nem tudok betelni.
Általában párokban dolgoznak, egy nő, egy férfi, akik évődnek egymással, alákérdeznek, bennfenteskednek, és mindeközben szabályos időközönként hisztérikusnak álcázott nevetésben törnek ki. Ehhez általában az kell, hogy bárki mondjon bármit, és akkor azt kell mondani, hogy há-há-há… majd emelni kell a tétet, és a frekvenciát a sivítási sávba vinni, és egy fulladásig kitartó, egy oktávval feljebb elvégzett záró hááááááá közben még csapkodni az asztalt (nem túl közel a mikrofonhoz, és nem túl távol tőle). Aki még ad valamennyit a látszatra, az utána kifújja magát, hogy hát életében utoljára az előző reklámblokk előtt nevetett ilyen jót, a fásultabbak meg egyszerűen az életvidám, mindig boldog, munkáját az obszcenitás határáig imádó ember hangján beolvassák a közlekedési híreket.
