Dávid mindenkit elképesztve kijelentette: – Én laccsolok. Most, hogy kimondta… tényleg. De hogy lehet, hogy ez eddig nem tűnt fel egyikünknek sem?

Dávid azt mondta, hogy évekkel ezelőtt, hosszadalmas, hiábavalónak bizonyuló küzdelem után végül úgy döntött, majd csak olyan szavakat használ, amiben nincs egy sem a félelmetes hangból. Amint meséli, kezdetben állandóan bele-belefutott ugyan a sajátos csapdába, de aztán szépen megszokta, hogy vannak tiltott szavak, más, amúgy kevéssé kedvelteket pedig sajnos menthetetlenül használnia kell, hiszen nincs helyettük jobb.

Ezt a szöveget – az eddig kifejtett teljesítményt méltatandó – Dávidnak ajánlom. Nyugodtan felolvashatja a vizsgabizottság előtt fennhangon, senki nem fog gyanakodni, hogy beszédhibája miatt alkalmatlan lenne bemondónak.