A napokban egy csodának voltam szemtanúja. Egy idős hölgy súlypontját előre helyezte elektromos hordszékében, karjait előre nyújtotta, majd felállt és járt. Nem volt fürge, nem volt gyakorlott gyalogló, de mégiscsak elment a pultig, és süteményt rendelt.

Az országban ugyanebben a pillanatban számos másik helyen – árnyalatnyival eltérő körülmények között – ugyanez az esemény játszódott le. Idős hölgyek, ha végképp rá vannak szorítva, ha a körülmények nem engednek kibúvót, akadálymentesített járdák és éttermek ösvényein lerótt mérföldek százai után végül csak ki-kiszállnak kényelmes utazószékükből, és járnak.