A csempék hideg fénye élesen verődött vissza Kismester G szeméből. Csordultig félelemmel telve, lesütött fülekkel, de ugyanakkor elfogadó szomorúsággal nézett ránk. Tudta, hogy ez lehet az utolsó útja, mégis bízott bennünk, mintha azt mondta volna, elfogadom a döntéseteket, bármi legyen is az. A döntést márpedig nekünk kellett meghoznunk: Aki – akár csak száraz – lószarba hempereg, az fürödni fog.
