Szinte minden reggel valamivel nyolc után találkozom egy gyerekkel, aki ha esik, ha fúj, lelkiismeretesen sétáltatja a család kis francia bulldogját. Jó ránézni. Annyira megbízható, kötelességtudó, hogy akár járhatna iskolába is. De ő csak int a másik fiúnak a házból, aki ilyenkor rendre iskolatáskával a hátán szalad a villamos felé.
