A rénszarvas magabiztossága

A rénszarvas magabiztossága

Ugye nincs valami furcsa és megmagyarázhatatlan?

2015. december 03. - suhodminyák

Megnéztem a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmet. Megmagyarázhatatlannak egyáltalán nem, de sajnos furcsának sem igazán tartom, hogy olyan lett, amilyen: Magyarországon évtizedes hagyománya van a vállalhatatlanul szar filmeknek.

van-valami-furcsa-c3a9s-megmagyarc3a1zhatatlan-01.jpg

Már gyerekkoromban feltűnt, hogy a színházban akár kiváló színészek is, kamera elé kerülve felveszik az „épp egy magyar filmben játszom” egyen modorát, egy olyan penetráns, életszerűtlen és gyomorforgató manírt, amit látva az embernek az az érzése, hogy ez csak valami belsős tréfa az egy osztályban végzett színészek között.

Örülhetnék, hogy ez majdnem teljesen eltűnt – legalábbis ebből a filmből – de ami helyette van, még ennél is sokkal szomorúbb. Nehéz megragadni, hogy mitől jön létre az a varázslat, amikor a színészi játék a hétköznapiságot, a természetességet úgy tudja felhasználni, hogy az bevonja, beszippantja a nézőt, és saját magában érzi a történetet. Szemmel láthatólag a film alkotói sem tudják megmondani.

Itt olyan természetes volt mindenki, hogy belőlük tucatjával lehetne minden nap látni bármerre, ha nem lennének annyira érdektelenek, hogy az ember észre sem veszi őket. Könyörgöm, a színészek annyira magukat játszották, hogy a saját nevük szerepelt a stáblistában a színésznél és a szerepnél is. És mégsem lett személyes a dolog, hanem tökmindegy, kit érdekel, illetve ki nem szarja le lett.

Ugye nem azonosul egy teljes generáció egy olyan emblematikus fasszal, akinek huszonkilenc évesen van annyi kapcsolata a valósággal, mint amennyitől egy hatéves szülei pánikban hívják a nevelési tanácsadót? Az egyetlen normális szerep a BKK ellenőr csajnak jutott, aki a srác a szó átvitt és szoros értelmében is beszédes bemutatkozó monológja után el is köszönt tőle.

A filmet telepakolták – érzésem szerint – személyes élményekkel és közhelyekkel, illetve a kettő nagyjából azonos halmazt képez. Az általános iskolai verés lett volna a baráti társaság nagy közös témája, ami gennyes sebként fakad fel időről időre? Harminc évesen? A kocsmai jelenet lett volna ennek a feloldása? Tudnék tippelni, hogy mi lehetett az ötlet, de nem láttam működni.

Az egész film olyan volt, hogy mintha egy már ezerháromszázszor lezajlott kocsmai beszélgetéskor határozták volna el alkoholos befolyásoltság alatt, hogy ebből bazmeg filmet kéne csinálni, milyen kurva jó lenne már, hallod? És akkor tettek bele csajt, külföldet, gyerekkori sérelmet, időszerű közéleti témát, meg kit érdekel még, mit, és azt hitték majd lábra áll a dolog. De hát nem áll lábra, ahogy ha szénre lapátolt aminosavakat leöntünk vízzel, abból sem lesz wombat, csak fel kell takarítani utána.

A bejegyzés trackback címe:

https://suhodminyak.blog.hu/api/trackback/id/tr818135710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mel gibson 2015.12.04. 08:26:34

Egyetértek.
Nekem az volt furcsa és megmagyarázhatatlan, hogy miért "szopkodták" ezt az extra szar filmet.

dreamhotep 2015.12.04. 11:26:29

@mel gibson: mert vakok közt félszemű a király.

teljesen helytálló kritika. a filmnek egyetlen óriási erénye, hogy nem a stólbuci, a szegényebbikcsányi vagy a többi szokásos 10-15 hazai "A" listás (lol) agyonhasznált fáradt arc szerepelt benne. ez a hátránya is.

a magyar filmszakma egy posvány. dinoszauruszok urambátyám biznisze. zúdítják a f.st, így ha valami csak picit sz.ros, mi már boldogan zabáljuk.

Jack Carter 2015.12.04. 15:41:25

Magam is megdöbbentem, mennyire pocsék volt. Vártam a filmes utalásokat, amik a kritikák szerint mennyire ülnek (Szomszédok meg nem is tudom mi), de csak morfondíroztam: -Ez lett volna az? Tényleg? Vagy majd jön, ez csak hasonlított?
A csávó kifejezetten szánalmas idióta, semmi szimpátiát nem tud gerjeszteni. Ez persze öönmagában nem lenne baj, Torrentével is kevesen azonosulnak őszintén, de azt hiszem, itt egy voltaképpen jóravaló fiút akarnak bemutatni. Semmi furcsa és megmagyarázhatatlan nincs abban, hogy miért szar az élete...

Jacko__ 2015.12.08. 22:21:11

De jó! Akkor mégsem az én hibám, hogy nem tudtam értékelni ezt a generációs kult-filmet (vagy minek szánták...)! Pedig direkt emiatt mentem el a moziba, amikor Magyarban jártam, mert akkora volt körülötte a Neten a hype...

Valaki, aki ott él, árulja már el lécci, hogy most akkor tényleg csak a média fújta így fel, vagy ezt a magyar huszonévesek valóban imádják?

Mikor kijöttem a moziból, akkor arra gondoltam, hogy oké, hogy nekem ez csak egy szánalmas szerencsétlen balfasz balfaszkodása volt, de hát tényleg vannak ezek a szegény mai fiatalok, akiknek most a kilátástalanságát, meg a reménytelenségét filmre vitték, és ezt ők annyira magukénak érzik. (Egyébként ugyanabban a pillanatban meg is rettentem - először azon, hogy milyen vén fasz vagyok már, amiért nekem ez nem jött át, másrészt meg azon, hogy számtalan arra utaló jelet látok, hogy a huszonévesek tényleg ilyenek...)

Ja, a wombatos dumán beszartam...

suhodminyák · http://suhodminyak.blog.hu 2015.12.09. 12:44:55

@Jacko__: Félek, hogy nem fogsz választ kapni: ezt a blogot az a korosztály aligha olvassa...

Én is csak az empatikus képességeim mozgósításával sejtettem meg, hogy mi mindent akarhat üzenni ez a film. Kár, mert a rendszerváltás után eszmélő generáció helyzete vitán felül sajátos lehet, és abszolút létjogosult téma lenne, amit fel lehetne (és kellene) úgy dolgozni, hogy az más korosztályoknak is üssön, de legalább új megvilágításba helyezze a saját észleléseiket.
süti beállítások módosítása