Mindig azt mondom, hogy elmagyarázni valamit, az egy külön készség. Én azt gondolnám, hogy ez nem olyan nehéz, de kicsit körülnézve be kell, hogy lássam: valószínűleg nincs igazam. 

Vannak például a derékfájósoknak szóló kis oktatófilmek. Ezeknek egy jó részében egy makkegészséges ember megesküszik, hogy az általa bemutatott gyakorlatokat mindenki bátran végezheti. Aztán a derékfájósok egy hiszékeny csoportja esetleg a földön marad a műveletsor közben. 

A kicsit óvatosabbak azt mondják, hogy az, hogy milyen gyakorlatokat kell végezni, mindig a konkrét diagnózistól függ, ami nagyon helyes tanács, minden ilyen észosztás elé be kéne tenni – még ha magát a videót egy kicsit okafogyottá is teszi. 

Én a napokban tudtam csak meg, hogy a leggyakoribb deréktáji gerincsérv épp a fordítottja annak, mint amit nekem sikerült kifejlesztenem. Az összes fellelhető youtube-os gyakorlat nagy többsége is ez előbbire lő. 

Mindig is furcsálltam, hogy ezek egyáltalán hogy működhetnek bárkinek is, míg nem láttam egy kis oktatófilmet arról, hogy a sérv elöl és hátul is kialakulhat. Elöl akkor, ha valaki olyan erősen és kitartóan görnyed az autó ülésében vagy az asztal előtt, hogy ezzel passzírozza túl a porckorongot, hátul meg akkor, ha a gerincében alul a kelleténél nagyobb ív van.

Óriási dolog, hogy ebből a videóból ez egyáltalán kiderült. Én azért remélem, hogy létezik egy olyan is, ahol azzal kezdik, hogy előbb figyeljenek a szerencsétlen nézők anélkül, hogy bármibe belekezdenének, majd elárulják, hogy milyen fajtái léteznek ennek a sérvnek, leszögezik, hogy ezekre más és más kezelés alkalmazandó, és végül az egyes típusokat és a hozzájuk tartozó gyakorlatokat egymástól jól elkülöníthetően külön-külön bemutatják.