Annak ellenére, hogy itt széles körben elterjedt dolog a bankkártyával fizetés, az automatáknál nem ritkák a sorok. Mivel én már rég megszerettem a kártyával való fizetést – a pénzek számolgatásával és rakosgatásával szemben –, nem pontosan értem, hogy miért ragaszkodnak ennyire a papírpénzeikhez. Ja, tudom már. Mert angolok.

Otthon sosem teljesen kerek összeget vettem fel, hanem lecsíptem kicsit a végéből, hogy legyenek kisebb címletek is a portfolióban, ne pattanjak le az első pénztárról, mert nem tudnak visszaadni. Itt erre nincs szükség, mert a húszasok mellé két tízest is kap az ember, amivel még soha sehol nem volt visszaadási probléma. (Állítólag létezik ötvenes címlet is, de én ilyet a saját szememmel még nem láttam).

Érdekes kis különbség, hogy míg nálunk a bankjegyek szépen elrendezve, irányba forgatva jönnek ki a gépből, itt nagyjából össze-vissza, és sokszor szamárfüles sarkokkal. Szerintem jól jellemzi ez a kettősség az országot*. A tízesek kiadása egyértelműen jó és hasznos ötlet, annak meg, hogy minden bankó ugyanúgy álljon, semmi gyakorlati jelentősége nincs, de – főleg a szamárfülekkel együtt – mégis slendriánul néz ki. Én nem is tudom tétlenül nézni, így kénytelen vagyok én magam beforgatni, és kiegyenesíteni őket.

* Ugyanez a hozzáállás a szakmunkákban és például konkrétan az autógyártásban már komolyabb gondokat okoz.