Én csak onnan tudom, hogy divatos valami, ha már mindenhol azt látom feltűnni, vagy ha elárulják nekem. A divat, mint társadalmi jelenség viszont érdekel, és megvan a véleményem róla.

Annyi az egész, hogy egy adott társadalmi csoport elkezd valamit, ami megtetszik a – jellemzően egy kaszttal lejjebb lévő – többieknek, és már másolják is. Erre az eredeti körben kezd kínossá válni a dolog, így elő kell állni valami újjal, és a dolog kezdődhet elölről.

Ennek nyilván köze van az ember alaptermészetéhez, ahhoz, hogy társas lény, hogy hierarchiában gondolkodik, hogy csoportokat definiál maga körül, tartozni akar valahova, stb. Én azért vagyok értetlen sokszor, mert – ahogy én látom – az esetek döntő többségében nincs különbség az egyes divatok között, nem állíthatók sorba. A kék a zöld elé való vagy mögé? A gömbölyű a szögleteshez képest magasabban vagy alacsonyabban áll a ranglétrán?

Erre persze nyilvánvaló módon számos más ember rájött már rajtam kívül; elsősorban pedig a divatszakma szakemberei. A napokban olvastam, hogy nemsokára újra a trapéznadrág lesz a divat. Szerencse, hogy ezt már előre lehet tudni, lehet barátkozni a tudattal, hogy a szánalmas lesz a menő, és a menő a szánalmas, csak meg kell majd érezni a megfelelő pillanatot, amikor fordul az igazság.

Már az is elszomorít, hogy ilyen 1.0-ás módszerrel lehet hajtani az embereket, mint a birkákat (ahogy a gyógyszercégek teszik a betegségtudat gondos kialakításával, majd a rá adott csattanós válasszal: a saját termékükkel). De az már megalázó, hogy egy jó ideje csak annyi történik, hogy fogják a kettővel korábbi divatot, leporolják, és újra letolják az önként tágra nyitott torkokon.

Ilyenkor kincset érne egy, a szekrény mélyén lapuló darab, ha meglenne, és nem kellett volna teátrálisan kidobni, amikor hivatalosan is kiderült róla, hogy nem szép. A combseggű csőnadrágokat viszont még nem késő betárazni: Dögöljek meg, ha nem fognak előkerülni újra. Rémlik egy reklám a kilencvenes évekből, ahol finn(?) favágók(?) vonalzóval mérték le, hogy eléggé kilóg-e a haverjuk alsógatyája a farmerból. (Nem, ezért el is verték a valaga nem rendeltetésszerűen használt részét).