Mindig előre gondolkodom. Én nem csodálkozom, hogy most mit kell csinálni, hogy most milyen papírt kérnek tőlem, mert tudom előre, hogy mi következik. Ez azért van, mert gyerekkoromban vasárnap délután volt a Tarzan. Az ebéd utáni alvásból bő fél órával a kezdés előtt fel kellett kelnem, és a fekete-fehér Videoton Delta TV-t be kellett kapcsolnom, hogy legyen ideje bemelegedni. Ezt életemben egyszer vétettem el. Nem kívánom senkinek azt a keserves leckét, amit nekem kellett megtanulnom. A tehetetlen dühtől megbéklyózva ültem a Tarzan előtt, hallottam a hangját, de látni csak a sötét képernyőt láttam. A pillanatnak élés büntetése volt ez.