Jár ide a boltba egy házaspár. A feleség kíséri a férfit, aki reménytelen igyekezettel próbálja hasznossá tenni magát. Körülbelül 180 centi magas lehet, de nem több 50 kilónál, ólomszínű pergamen a bőre, mozdulatai lassúak, tétovák és erőtlenek, riadt, vizeskék szemeivel mindig csak pár lépésnyire tekint előre, ezek a remegő lépések pedig láthatóan komoly fájdalmat okoznak neki. Nagybeteg.

Még ha útja végéhez közeledő alkoholista is lenne (amire azért van esély), erős túlzás, sőt, irreleváns és igazságtalan, ahogy a többi vásárló viszonyul hozzá. Olyan megvetéssel vegyes undorral szemlélik, mintha árváktól lopott pénzen vett atombombát dobott volna Sopronra. Pedig megfizetett a bűnéért a többi vásárló ítélete nélkül is. Már ha volt bűne egyáltalán.