Reggelente még mindig a Kossuth Rádióra kelek. Most tekintsünk el attól, hogy ezt észérvekkel meg tudom-e indokolni, vagy hogy ez nem valami szomorú dolog jele-e.

A reggeli műsort sokszor Baló György vezeti, akinek a tempójával, a felett kérdéseivel, és azzal, ahogy a riportalanyokat témára és időkorlátok közé fókuszálja, tulajdonképpen meg vagyok elégedve. A beszédhibáin sokat gondolkodtam, de arra jutottam, hogy az se zavar.

De ahogy hangsúlyoz, az elképeszt, az előtt értetlenül állok, azt nem tudom megérteni. Aki érti, hogy mit beszélnek hozzá, és rá tud csimpaszkodni egy politikus körmondatának egyetlen releváns / árulkodó szavára, az miért random módon tesz hangsúlyt egyes szavaira?

Van, hogy egy keresztnevet nyom meg, mintha ott lenne a kutya elesve, hogy az illetőt Katalinnak hívják, de nem, hanem ott, hogy szóvivő. Vagy ott se. Egy valamit biztosan megnyom, és az a valami halálbiztosan nem a megfelelő szó lesz. Külön kis játék, hogy az ember mégis értse, hogy miről van szó. Én végül is bizonytalan vagyok benne, hogy élvezem-e ezt a játékot.