Az utóbbi években tudatosan próbálom elfordítani a fejem a világ elaljasodását bizonyító jelek láttán, és igyekszem inkább a pozitív változásokat konstatálni. De nem mindig járok sikerrel.

Sajnos többedszerre ütközöm a jól bevált, és ezáltal közmegbecsülésnek örvendő termékek silányításának jelenségével. Volt egyszer egy British Knights cipőm, ami akkori mércével iszonyú drága volt, cserébe valószínűtlenül hosszú évekig nem bírtam elnyűni, és végül csak az idők során minden létező skála szerint vállalhatatlanná kopott külseje akadályozott meg abban, hogy tovább hordjam.

Egy szűk évtizeddel később újra megláttam egy BK cipőt, és pozitív előítéletektől fűtve vettem kézbe. De már a tapintása is kellemetlen volt, a fény felé tartva pedig áttetszett a talpán az a műanyag rácsozás, ami néhány hónap hordás után össze fog roskadni az ember talpa alatt. (Ezt egy másik cipőn tanultam meg nem sokkal korábban).

Szintén évekig használtam az Old Spice hónalj stiftet, mert egyszerűen bevált: a szóban forgó hajlatom meg sem próbált büdösödni. Pár hónapja – ahogy szoktam – bevásároltam egy jó negyedéves adagot, hogy az első példány első harmadát efogyasztva megdöbbenve tapasztaljam, hogy nem csak a mérete csökkent le, hanem a hónaljhoz dörgölendő rész egyszerűen kiesik a helyéről, ahova mindezidáig tisztességesen oda volt rögzítve.

Meguntam a földről összeszedett stifteket fújogatni, meg függőlegesen és épp csak kitolva, hónaljammal körbeölelve használni, úgyhogy úgy döntöttem, márkát váltok. Sajnos nem emlékszem a választottam nevére, pedig volt olyan szar, hogy említést érdemeljen.

A kibontás után láttam, hogy az a fehér port hátrahagyó fajta, ami miatt úgy néz ki az ember, mintha valami különösen makacs parazitától próbálna szabadulni a tudomány 1934-es állása szerint. Mellékbüntetésként az új stift használatával való kb. azonnali felhagyást követő második hónapban is jelentős erőforrásokat kellett arra allokálnom, hogy a viszketéssel a többségi társadalom számára elfogadható módon vegyem fel a küzdelmet.

Most az a tervem, hogy addig használom az egyes Old Spice példányokat, amíg először szét nem esnek, majd kivágom őket a kukába. De lehet, hogy előrehozom a második lépést, mert a napokban valami furcsa szagot éreztem az alapértelmezett illatba vegyülni, amit párszor már a csapvízben is kiszagoltam. Nem akarom tudni, mi az.