Hónapokkal ezelőtt hagytam félbe egy Karel Capek novelláskötetet (Az ellopott gyilkosság és más bűnügyi történetek), hogy néhány más könyvet elolvassak közben. Most újra elővettem, de hiába forgattam, sehol nem találtam benne a könyvjelzőt. Pedig mindig szoktam használni, csak gyerekkoromban tudtam olyasmiket megjegyezni, mint az oldalszámok. Nem maradt más, kinyitottam kicsivel a közepén túl, és elkezdtem beleolvasni az első sorokba. Sorban ugrottak be a történetek: emlékszem, ez is volt már, igen... Aztán az egyiknél csak olvastam tovább a második, majd a harmadik mondatot is, és így tovább. Ez volt az első, amit még nem olvastam. Kicsit belefeledkeztem, aztán feltűnt az aktuális oldalszám: 203. Visszalapoztam. Igen, a 200. oldalon kezdődött. Ezért is nem kellett könyvjelzőt használnom, mert azt, hogy 200, a hülye is meg tudja jegyezni.