Két többé-kevésbé rendszeres utasom mellé beülhetne egy pszichológiahallgató megnézni, hogy lesz a baj. Reggelente egy nagymama kíséri el a kisunokáját az egyébként sétatávra lévő iskolába. Azaz taxit hív.
A nő valamivel százhatvan centi alatt van, hangja érdes, akcentusa spanyol, haja drót, bőre pergamen és úgy van kifestve, hogy az még épp nem ijesztő. Annyira szikkadt, inas, hogy felteszem, konzerválta magát, és ebben az állapotában már örökké fog élni.
Az unokája puhatestű, apródfrizurás sörösüveg tompa tekintettel, a reggeli morzsáját épp megtartó kappanbajusz-kezdeménnyel, szinte napról napra látni, ahogy egyre nagyobbra nő.
Minden reggel azonos menetrend szerint zajlik. Gondolom, hogy még a lakásban könyörög egy kicsit a srác, hogy a nagyanyja ne kísérje el, de hasztalan. Kilép hát az ajtón, időnként köszön is, és beül. Másodpercekkel később jön a nagyi, és ő is beszáll a gyerek táskájával együtt.
Út közben apróságokról beszélgetnek. A nő mindig spanyolul kezdi, a fiú angolul válaszol, és borzasztóan feszült. Aztán megkéri, vagy költői kérdésbe bújtatva szólítja fel nagyanyját, hogy beszéljen ő is angolul.
Megérkezéskor a gyerek hol könyörögve kéri nagyanyját, hogy maradjon az autóban, hol durván utasítja. Az eredmény mindig azonos: nagyiról lepereg a dolog, és végül, amikor a srác már majdnem a kapunál tart, utána rohan, és megigazítja a gallérját, vagy utána visz valami papírt, vagy tesz bármit, ami a fiú kortársai előtti teljes megsemmisítését eredményezi.
Még én is látom a kocsiból, ahogy a lányok, miközben folyamatosan semmibe veszik a nagyra nőtt apródot, a nagyszülő akciójakor azért ezt épp csak egy pillanatra felfüggesztik, és mély megvetést sugároznak felé. Mint akit ki kellett herélni, mert képtelen volt felmászni a kötélre.
Amikor először vittem őket hazafelé, és a srác – érzelmesebb pillanataiban spanyolra váltva – arról panaszkodott, hogy szívatják a többiek, szinte hátrafordultam, hogy első lépésként szabadulj meg az apródfrizurádtól, te szerencsétlen, aztán adrenalinra vagy legalább intravénásan beadott koffeinre lesz szükséged, de ma már látom, hogy itt a nagymamának kellene meghalnia ahhoz, hogy a gyerek számára legyen remény. Márpedig a nagymama nem fog meghalni.
