Nemrég megtudtam, hogy a kuszkusz és a bulgur csak a szemcseméretben különbözik; az utóbbi nagyobb szemű, de mindkét esetben többé illetve kevésbé tört búzáról van szó. De ezt csak úgy érdekességként mondom, mert ettől függetlenül fogalmazódott meg bennem, hogy kéne csinálni valami könnyű, de laktató kaját, ami hamar megvan.

Úgyhogy megnyúztam egy sárga- meg egy fehérrépát, az előbbit felkarikáztam, az utóbbit csak felnégyeltem, és rádobtam őket forró olajra. Közepes lángon egy kicsit odakapattam őket, hogy a zamatukat magukba zárják, aztán lecsendesítettem a tüzet, és utána dobtam egy fej durván felvágott hagymát, és sütögettem egy darabig.

Kicsivel később egy feldarabolt krumpli került a fazékba, és mire minimális kérget kapott, már utána is hajítottam pár félbevágott fokhagyma gerezdet, és összeforgattam az egészet. Ezek után felöntöttem kicsit több vízzel, mint ami épp ellepi, tettem bele kurkumát és gyömbért, aztán hagytam főni. Amikor már minden megpuhult, beledobtam egy marhahúsleves-kockát, megvártam, míg feloldódik, majd beleszórtam annyi bulgurt, amennyiről azt gondoltam, hogy pont fel fogja szívni a levet a fazékból. Amikor ez megtörtént, elzártam a gázt, és pihenni hagytam az ételt.

Leveskocka helyett jobb lett volna persze alaplé, vagy pláne az egészet kezdhettem volna marhahússal, csak mindkét megoldás órákkal múlta volna felül azt a húsz percet, amit a fentiek elkészítésével töltöttem. De nem lesz az olyan sokára, amikor rászánom azt a plusz pár órát. Akkor szerintem köményt is fogok beletenni.