Azt vettem észre, hogy különös erővel hatnak rám azok az alkotások, amik nem arról szólnak, amit megmutatnak, hanem arról, amit nem.

A napokban eszembe jutott egy fénykép, amit sok-sok évvel ezelőtt láttam. Rajta szikrázón süt a nap, gyönyörű kék az ég, harsogó zöld a fű. A háttérben nagy szalagházak sorakoznak (csak ki kell szaladni belőlük), legelöl egy imponálóan nagy és meredek íveket rajzoló hullámvasút látszik egy szintén gigantikus óriáskerék szomszédságában, a környéken pedig kisebb játékszerek vannak elszórva. Minden együtt van, ami kellhet.

Csak éppen teremtett lélek sincs sehol, ameddig a szem ellát. A fotó Észak-Koreában készült.