Most már ugyan jóformán kapkodni kell, hogy épkézláb paradicsomhoz jussunk, de még mindig érdemes kipróbálni, hogy néhányat közülük forró vízbe dobunk egy rövid időre, hogy aztán könnyen lehúzhassuk a héjukat, feldarabolhassuk, és óvatosan hevített extra szűzolíva olajra dobhassuk őket. Aztán - szerintem - vágjunk ketté (vagy karikára - kinek hogy tetszik) olívabogyókat, és ezeket is öntsük a paradicsomhoz. Utána jöhet egy-két szétpasszírozott fokhagyma, és jó pár szem kettéhasított spanyol zöldbors. (Spanyol zöldborshoz úgy juthatunk a legkönnyebben, ha capri bogyó vásárlási szándékkal leveszünk egy üvegcsét a hűtőpultról). A szigorú bánásmódnak ellenálló paradicsomdarabokat meglapogathatjuk a fakanállal, miközben át- átforgatjuk az egészet, és sót, - ízlés szerint egy kevés cukrot -, és jelentékeny mennyiségű oreganot szórunk hozzá. Hagyjuk addig lassú tűzön, amíg többé-kevésbé homogén szósz nem lesz belőle. A hatékonyságot mint alapértéket magukénak vallók közben eidami jellegű sajtot reszelhetnek, akik meg parmezánt akarnak rá szórni, azok üssék el önálló ötlet alapján azt a pár fennmaradó percet. Feltéve, hogy a spagettit vagy pennét már rég megfőzték.