Kénytelen vagyok azt mondani, hogy a Gőgös Gúnár Gedeon a spártai-porosz nevelési iskola alapelvei mentén vezeti rá a gyerekeket az emberek együttélésekor alapvetően szükségesnek ítélt viselkedésminták elsajátítására.

A hazugság minden áron való elkerülése vitális érdeke minden kisgyereknek, ahogy azt A füllentő kakas című mese érzékletesen példázza. A címszereplőről az első mondatban kiderül, hogy visszaeső hazudozó, ami egyébként galamblelkű gazdasszonyát annyira untatja, hogy elhatározza, este finom kakaslevest készít belőle. A madár a sok füllentés agyserkentő hatására azonban szellemileg annyira friss, hogy önállóan felismeri a veszélyt, és eloson.

Perceken belül találkozik a sünnel, aki éppen a "tüske lak" feliratot helyezi el frissen elkészült házán. A kakas hangot ad tetszésének, majd lehetőséget kér és kap a határozatlan idejű bentlakásra. Az oktondi pocok értelmi szintjét meghaladó gyerekek hiába néznek okosan a mesélőre, nem ebből lesz a baj. A sün, ahogy ösztönösen jó vendéglátóhoz illik, elmegy körtéért. Közben a kakas - unalmában - azt kiáltja, hogy "Kukurikú, itt a farkas!". A sün lélekszakadva rohan vissza, hogy megmentse újdonsült barátját, de szerencsére nem talál ott, illetve a környéken senki különöset. A baromfi el is árulja, hogy csak viccelt.

A fent részletezett tréfát még egyszer tudja elsütni a kakas, majd mivel tévesen kalkulált a három a magyar igazság alapvetéssel, a harmadik alkalommal valóban megjelenik a farkas. Megint jön a "Kukurikú, itt a farkas!" duma, sőt a kiskakas megtoldja a "Siess, kis sün, siess!" kéréssel is, a megszólított elnézően legyint, majd hiába keresi házánál tollas barátját: azt elvitte a farkas.

Gyerekek, lehet tehát viccelődni, azzal semmi gond nincs, csak nehogy füllentésbe hajoljon a dolog, mert abból akár nagyon nagy baj is lehet. És akkor utoljára kérdezem: rendet raktatok szépen a szobátokban?