Az ember sokszor nem veszi észre a saját városának szépségeit, mert csak elmegy mellettük, nem csodálkozik rájuk. Én most vettem észre, hogy az egyik kastélysárga ház kapuja felett, ami mellett naponta elmegyek, van egy életnagyságú szobor. Egy a görög iskola szerint mintázott, az oldalán fekvő, kidolgozott izomzatú fiatal férfit ábrázol. Egyetlen ruhadarabja egy a derekán keresztülvetett, természetes esésű lepedő darab, fején II. világháborús rohamsisakot visel, jobb kezében pedig hanyagul elegáns csuklótartással lóbál egy kézigránátot.