A rénszarvas magabiztossága

A rénszarvas magabiztossága

Ész nélkül

2016. október 23. - suhodminyák

Most kezdem belülről átégetve megérteni, hogy a dallam csak egy dolog, és hogy a zene milyen lesz, az legalább akkora – ha nem nagyobb – mértékben függ attól, hogy milyen a ritmus, az egyes hangok kitartása, a pendítés jellege és ereje, és még ezerháromszáz másik apró dolog.

Sorban veszem elő a lagymatagabb régi riffjeimet, és a kitartott űröket feltöltöm. Az eredmény a groove meglepően intenzív növekedése. Új dallamok is jutnak eszembe, sőt, olyan is előfordult már nem kétszer, hogy egy-egy begyakorlott riffet felfokozott állapotban konkrétan ész nélkül, tisztán érzésből variáltam át, játék közben. A legkevesebb, amit erre mondhatok, hogy boldoggá tesz.

Ugyanide tartozik, hogy játszottam azt a klasszikus blues riffet, aminél zavarni szokott, hogy a magas hangoknak túl nagy tér jut. Lassan átúsztam egy olyan játékmódba, ahol a legvékonyabbat már nem pendítem, és tetszett, amit hallottam, kezdtem belelkesülni, és egyre keményebben pendítni, ami egyre súlyosabb testet adott a riffnek, majd ezen behergeltem magam, és még keményebben játszottam egészen addig, amíg már újra úgy éreztem (és megint csak nem gondolkodtam egy pillanatot sem), hogy jöjjenek a teljes pendítések, és az ekkora már brutálisan kemény mély riff a magasak visszajövetelével olyan élt kapott, hogy… Szóval kurva jó volt, vagy legalábbis én így éreztem.

Szóval fog menni ez az érzésből, gondolkodás nélkül játszás, de még mindig rengeteg a teendőm a dolog finomabbik végén. Hátha végre cselekvésre szánom magam, és áthúroztatom az akusztikust, ott talán jobban rá tudok fordulni a finoman játszós utcára.

A bejegyzés trackback címe:

https://suhodminyak.blog.hu/api/trackback/id/tr711831625

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ShotInTheDark 2016.10.24. 22:15:46

Hali ! Még nem adtad fel a harcot?! Ok. Hallatszik a felvételeken, hogy most már magabiztos(abb) vagy. Ha sokáig játszod (szinte)ugyanazt akkor eggyé válik veled és folyékony lesz a játékod, nem pedig darabos....ami jó dolog ,de talán érdemes lenne új trükköket tanulni ,nem? Nem akarsz még előrébb lépni? (Nibiru érkezéséig még ~1 hónap, szóval...van még idő:) Néhány videó ami segíthet okosodni: www.youtube.com/watch?v=vwTBhKy2A98 Steve Vai dalait nem annyira kedvelem ,de a technikája elképesztő; és érdekes dolgokról beszél. Az ilyen videók azért szükségesek, mert tovább taszigálhatnak az utadon ha esetleg elakadtál volna, vagy leragadnál valahol. Még ha nem is kedveled a videón látható előadókat akkor is tanulhatsz tőlük valamit. (persze nem kötelező) J.Satriani, a páratlan technikája mellett meg képes kerek dalokat is írni. (a régebbi dolgait kedvelem) (én) www.youtube.com/watch?v=nXk4gxcjVr8 Feldolgozásokat nem szoktál játszani? Mi van az AC/DC-nótákkal? Megyegetnek? A tanulási folyamat egyeseknél baromi hosszú ideig tarthat. Mások hamar feladják amikor ráeszmélnek, hogy nem is olyan egyszerű egy igazi hangszeren (érzéssel) játszani. Az évek során majd jönnek a kérdések: -Miért csinálom ezt? Minek szenvedek ennyit? Megéri? Én (időnként) úgy érzem, hogy igen, megéri. Boldoggá tesz az, ha egy rövidke kis időre át tudom reptetni magam (vagy másokat) egy másik dimenzióba.(egy jobbba) A zenében ez tetszik leginkább, -a varázs. Egy egyszerű ember előkapja a hangszerét és (jó esetben)varázsol. Mint a mesében.

suhodminyák · http://suhodminyak.blog.hu 2016.10.25. 16:56:53

@ShotInTheDark: Dehogy adtam fel. :-) Valami csak részben megmagyarázható okból még mindig élvezem, de igazad van, hogy azért el vagyok akadva, és tkp langyos vízbe hugyozok azzal, hogy nem próbálok valami jellegében újat tanulni. Kösz, megnézem a videókat, plusz most már igazából nincs akadálya, hogy tanárhoz is eljárjak mondjuk hetente egyszer.

Pár AC/DC riffet játszogatok,

Highway To Hell,
Hell Ain't a Bad Place To Be
Nervous Shakedown
D.T.
Play Ball (érdemi siker nélkül)
Dirty Deeds Done Dirt Cheap (szintén elég szarul, nem pontosan értem, miért, mert részelemeit más összefüggésben sokkal jobban játszom)

de igazából jobban élvezem a saját "műveimet" "előadni". És a bárkivel / bármivel együtt játszást se csinálom egyáltalán. :-(

suhodminyák · http://suhodminyak.blog.hu 2016.10.31. 12:35:09

@ShotInTheDark: Nagyon jó mindkét videó. Vai-jal gyakorlatilag mindenben egyetértek, beleértve azt is, amit nem a zenéről mond. :-) Satrianit meg majd megemlítem a következő gitáros posztban. :-) Kösz a linkeket.

ShotInTheDark 2016.10.31. 13:33:38

Az a ~2 óra (1+1 videó)azért nem kevés, kisebb csoda, hogy ha meg tudtad nézni azokat. Én, azért kedvelem őket (Vai és Satriani) mert ők (tanítás közben) nem ijesztenek el a gitározástól / zenéléstől. :]

ShotInTheDark 2016.12.10. 18:24:58

Lám-lám ! Tucc te ha akarsz ! :) :)
Ez (R0107 Songified) már igazi dalocska . Well done !

ShotInTheDark 2016.12.24. 15:29:15

@suhodminyák: Áá, pont most jött meg a karácsonyi ajándék(od) ! (Jézuska nem lazsál:) --> Sound Like AC/DC - By Busting The Bank (itt már nem fukarkodnak a srácok / kicsit vastagabb a hangzás) www.youtube.com/watch?v=tfrJW3gbSrc
süti beállítások módosítása