A rénszarvas magabiztossága

Introvertált vs. extrovertált

2017. május 04. - suhodminyák

Rengeteg baromságot lehet olvasni az introvertáltakról, amiket itt nem szeretnék megismételni, de azt az egyet megerősítem, hogy az önmagáért való, időtöltésként űzött társas pofázást rühellik.

636022917951695384-2108120022_faces.jpg

Én is introvertált vagyok, mégis nyitva tartottam a lift ajtaját, amikor meghallottam, hogy valaki épp túljutott a kapun, és befelé igyekszik. A szemben lakó szomszédaim közül az egyiknek volt a rokona, akit ablakon keresztül számtalanszor láttam már, de közvetlenül még nem találkoztunk.

Amikor valószerűtlenül túláradóan lelkesedett a kedves gesztusomat látva, már tudtam, hogy hibáztam. Bemutatkoztunk, én azonnal elfelejtettem a nevét, majd becsukódott az ajtó, én meg – a választ tudva – megkérdeztem, hogy ő is a harmadikra jön-e. Igen – hangzott a válasz, majd ugyanazzal a levegővel megkérdezte, hogy mi újság velem mostanában.

Eleve ostoba kérdés két ismeretlen között, hogy mi újság, de egy mostanábant csak az igazi idióták emelnek rá. Mivel konkrétan össze voltunk zárva három négyzetméteren, és hátra volt az út egésze, még nekem is sok lett volna egyszerűen ignorálni a kérdést, pedig én még jóval az az M6-os megépülése előtt elautóztam Budapestről Pécsre egy akkori kollégával úgy, hogy egyetlen szó sem hangzott el közöttünk, és a szemem sem rebbent.

Szóval válaszoltam neki, hogy a helyzet változatlan, de nem elégedtem meg ennyivel, hanem visszakérdeztem, hogy nála mi újság. A kérdés várakozásomon felül meglepte. Rövid lefagyás után azzal replikázott, hogy vele az történt, hogy megismert egy embert, amire felszaladt a szemöldököm, hogy hátha mégis valami érdemleges kommunikáció lesz a dologból. Majd folytatta: és éppen felfelé tart vele egy liftben.

Én nem tudom, hogy ez az ember egy szociális idióta extrovertált volt vagy egy pánikba esett introvertált, de részemről okosabbnak látom visszatérni a lépcsőzéshez, amit tulajdonképpen mindig is csinálni szoktam.

A bejegyzés trackback címe:

http://suhodminyak.blog.hu/api/trackback/id/tr5112480471

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Barbara Pesti 2017.05.05. 16:13:23

Szerintem szubtilis humor. lehet, hogy még enyhe önkritika is van benne. mármint a válaszában. . Mert az elsö, a kérdés, valóban kicist béna, de lehet, hogy ö is rögtön érezte ezt, de akkor már késö volt, mert kimondta.

suhodminyák · http://suhodminyak.blog.hu 2017.05.07. 18:23:44

@Barbara Pesti: Nekem metakommunikatíve úgy tűnt, hogy a visszakérdezésnél esett le neki, hogy ez milyen kérdés az adott helyzetben, és ehhez képest jól és tréfásan vágta ki magát. Ezzel együtt lehet, hogy neked van igazad.

Barbara Pesti 2017.05.07. 18:49:53

Rágom még egy kicsit a gumicsontot :) De ha úgy érted, hogy jól és tréfásan vágta ki magát (amúgy egyetértek), akkor miért akarsz legközelebb mindenképpen lépcsözni? Ùgy értettem, hogy neked ez az ember és a szituáció "creepy", ezért mindenképpen el akarod kerülni a vele való találkozást a jövöben.

suhodminyák · http://suhodminyak.blog.hu 2017.05.08. 07:30:44

@Barbara Pesti: Nem creepy, hanem idegesítő. Vannak esztelenül induló beszélgetések, amikből lesz valami érdekes, de ez nem ilyen volt. Ez inkább olyan, mint az edzőteremben az egyik imserősöm, aki többször részletesen kifaggatott, hogy mikor és hogyan futok, miért úgy, és mik a tapasztalataim, majd mindannyiszor kiderül, hogy az egészből abszolút semmire nem emlékszik , azaz neki a kommunikáció egyfajta túlmozgás, egy eszköz arra, hogy a szájürege nehogy túlmelegedjen. Én nem erre használom a kommunikációt, és nem szeretem, amikor arra kényszerítenek, hogy úgy kommunikáljak, ahogy ők szeretik. Ebben a kontextusban az alapvető különbség az introvertáltak és az extrovertáltak között az, hogy az előbbiek a beszédet információ / tudás átadására, megvitatására vagy bármilyen konkrét célra használják, utóbbiaknak meg - sarkítva - egy tartalmától megfosztott társas rituálé a dolog.