A rénszarvas magabiztossága

A rénszarvas magabiztossága

Gitárnyak

2015. december 02. - suhodminyák

Vettem egy nagy levegőt, és elkezdtem megvonalkázni egy A4-es lapot, hogy végre felrajzolhassak egy szimbolizált gitárnyakat, rajta a létező összes hanggal, és remélhetőleg valami vizuálisan is megragadható mintázattal, hogy mindezek egymáshoz képest hol helyezkednek el.

Már javában benne voltam a folyamatban, amikor eszembe jutott, hogy talán más is gondolkodott már hasonlóban. És tényleg: egy csomó képet találtam, ami a gitárnyak hangjait tárgyalja, de érdekes módon mindegyikből hiányzott egy részlet, amit a sajátomba magától értetődően, mint a tulajdonképpen legfontosabb elemet tettem bele.

Engem ugyanis nem csak az, sőt, nem elsősorban az érdekel, hogy hol mindenhol vannak mondjuk C hangok, hanem az is, hogy melyik C-k pontosan ugyanazok, mint egyes másikak, és melyikek vannak egy-egy oktávval odébb.

guitarneck.jpg

Amint berajzoltam a hangokat, elkezdtem szín- és formakódokkal ellátni őket. Minden hangnak lett egy saját színe (például az E sárga), a teljesen azonosakénak meg saját formája is (például bekarikázott). Szépen le is pengettem őket, és elképesztő volt hallani, hogy a jól hallhatóan azonos frekvenciájú hangnak más-más húron játszva egész más jellege van, amivel nyilván nagyon komolyan lehet árnyalni, díszíteni, és személyessé tenni a gitárjátékot.

Közben arra is rájöttem, hogy a régóta ujjgyakorlatként használt skálázás is egy moll skála, aminek a mintázatát most igyekszem közös nevezőre hozni azzal a leírással, ami az egy húron való pengetést ábrázolja. Nagyon úgy néz ki, hogy ehhez újabb rajzokra lesz szükségem.

További, illetve örökéletű nehézség, hogy ha pl. egy oktávot akarok ugrani, nem tudom egyszerűen az ujjaimba memorizálni a megteendő távolságot, mert a bundok távolsága a törzs felé közeledve egyre kisebb. Gondolom, jó pár „alapesetet” kell majd bevésnem csak úgy magában, aztán majd ezeket bővítem szükség szerint.

Egyetlen húron skálázva elég könnyen bele tudok szaladni elfogadhatónak hangzó dallamokba, de amint mondjuk ugyanazokat a hangokat négy húron próbálom elérni, rögtön elvesztem a fonalat – hiszen nem látom olyan egyértelműen, hogy most fölfelé vagy lefelé megyek, a térben megtett távolságot látni nem segít a hangban megtett távolság előre megérzéshez. Ezzel is elleszek egy darabig, azt gondolom.

A zeneelmélet gyorstalpalóm huszonöt leckéjéből most vagyok az ötödiknél…

A bejegyzés trackback címe:

https://suhodminyak.blog.hu/api/trackback/id/tr568132908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása