A rénszarvas magabiztossága

A rénszarvas magabiztossága

Lépjen a start mezőre

2015. április 02. - suhodminyák

Elkezdtem a Smoke on the Watert gyakorolni, hogy az eddigi erőfeszítésekhez valami olyat adjak, ami közben a fejlődésemet ténylegesen érzékelni tudom, és legalább egy kis fényt megláthatok beszűrődni az alagút végén, azaz pár pillanatra olyan illúzióm lehet, hogy effektíve zenélek. De nincs ott semmi fény.

Ezt a hallásra végtelenül egyszerű dalt sokféleképpen lehet pötyögni. Van először is egy egyhúros verzió. Még itt is komoly gondot okozott a tempó tartása, és csúnyán idegesített, hogy efölötti igyekezetem minden más rovására ment, azaz például szarul fogtam le a húrt, ami ettől falsul szólt, vagy belependítettem a következőbe is, satöbbi.

Elkezdtem bejátszani több ujjamat is, hogy így rövidítsem le a bejárandó távolságot, ami egyfelől bejött, másfelől meg egy jó ideig csak a pontatlanságomat fokozta, ahogy a mutatóujjamtól távolodva egyre gyengébbek a képességeim. További problémát okozott, hogy annak a hangja, ahogy elhúzom az ujjamat a húrról, nagyon csúnyán hallatszott, és ölte a „zenét”.

Vagy két hete szopok ezzel, és csak ma jutott eszembe, hogy a pengetővel némítsam el a húrt, amíg a következő lefogást abszolválom. Ezzel most többé-kevésbé meg vagyok elégedve. A dallam és a ritmus is stimmel, nincsenek zajok. Csak hát az egésznek van egy boci boci tarka jellege.

A következő fokozat az, amikor az ember még egy húrt (az ötödiket) bevon a játékba. Ezek a pendítések már igazibbnak hangzanak, nem csak a dallam, de a hangzás is közelebb van az eredetihez – nyilván ahhoz mérten, hogy én akusztikus gitárral próbálkozom. Ezzel együtt rögtön nem várt nehézségek bukkantak fel.

Ahogy jövök a gitár teste felé a lefogásokkal, szűkülnek a közök, azaz nem elég átemelni az ujjaimat rögzített tartással, hanem folyamatosan csökkentenem kell a távolságot, visszafelé meg persze az eredeti terpesztésre növelnem. Mindezt persze úgy, hogy közben a lefogások pontosak legyenek, és a tempó se roskadjon össze. De a lefogások sokszor nem pontosak, és a tempó összeroskad. Rohadt sokat gyakoroltam; nem vagyok jobb.

Nem baj, van egy harmadik séma is, állítólag az, ahogy ezt a szerzők maguk is játsszák. Ez már tényleg jól hangzik, még az én préselt fás gitáromhoz is passzol, aminek fémes beütésű csengése van a drágább fák organikusabb hangzásával szemben – amit én amúgy egyáltalán nem bánok.

Itt már eleve a szűk tartományban zajlik az egész, azaz az egyes lefogásoknál a félrenyúlás nem lehet nagyobb egy milliméternél, ráadásnak hol a negyedik és ötödik, hol a harmadik és negyedik húrokat kell pendíteni. Na ez párszáz próbálkozásból még soha, egyetlen egyszer sem jutott odáig, hogy minden stimmelt volna. Lefogni is istentelen nehéz pontosan, de ráadásul tempóban maradva a jelenlegi állás szerint teljesen lehetetlennek tűnik. Ennél és az előzőnél is probléma a zaj, amit az ujjam elemelése kelt, de itt nem tudok vele semmit kezdeni.

Miután ezzel rendesen szétfrusztráltam magam, új ötlet után néztem, és azt találtam, hogy az általam már ismert D-C-G akkordokat használva egész fülbemászó dallamokat lehet csiholni. Van például mindjárt az, hogy D-D-C-G, D-D-C-G, és így tovább. Ezeket szépen le tudom fogni, de váltani közöttük csak rohadt lassan tudok. A videó, ahonnan a jól hangzó példát láttam, nagyjából 100-as bpm-mel operál, én meg valahol negyvennél stagnálok – ha minden jól megy. Van ez a tempó, ahol ezt elő tudom adni, de amint megpróbálok gyorsítani, széthullik minden, egy kicsit se tudok hozzátenni a sebességhez, mert rögtön valamelyik másik paraméter rovására megy a dolog. És a tempó rohadt fontos. Ha nem stimmel, rá se lehet ismerni a dallamra, egyszerre minden hiányzik a hiába eltalált hangok mögül, az egészből hiányzik valami elengedhetetlenül szerves összetevő.

Magamtól is kitaláltam (de értelmesnek tűnő netes szakértők is azt mondják), hogy le kell bontanom a problémát, úgyhogy fogtam az egyes váltásokat, és elkezdtem bevésni őket, hogy inból menjen. Mindezidáig semeddig nem jutottam ezzel se.

Az egyetlen kis sikerélményem az az utóbbi napokban, hogy a G-t időnként már le tudom fogni úgy is, hogy a kisujjamat használom hozzá. Ez elsőre egyáltalán nem ment, a kisujjam semennyire nem engedelmeskedett, ha erővel, a másik kezemmel konkrétan pozícióba rángattam, a középső ujjam mászott el, és ez így ment. Egyébként a G pontosan így kezdődött eleve, csak akkor a középső ujjamról nem tudtam elképzelni, hogy fel tudja venni a kívánt pozíciót úgy, hogy a többi ujj is helyén legyen.

Megnéztem a JustinGuitar féle oktatómódszeren kívül pár másikat is, és mind szarabb. Általában az van, hogy egy tapasztalt gitáros elfelejtve, hogy harminc éve milyen nehézségekkel szembesült, olyan trükköket ad elő, ami az ő huszonkét centis ujjaival könnyednek tűnik, de valójában annyira nehéz, hogy az ezzel próbálkozó garantáltan nem jut a sikerélmény legparányibb morzsájához sem.

Szintén egy neten talált tanácsot követve rendszeres időközönként fel fogom venni, amit művelek, hogy legyen valami többé-kevésbé objektív képem arról, hogy haladok-e egyáltalán bármennyire is. A Smoke on the Water előadásomat még ez előtt vettem fel arról álmodozva, hogy majd később milyen vicces lesz visszahallgatni a korai ügyetlenkedést.

Addig is legalább annak tudok örülni, hogy nem valami túlfinomított gitárt vettem, hanem csak egy harminc fontosat: az ember mégis könnyebb szívvel veri szét apró szilánkokra, ha minden kötél / cérna szakad.

A bejegyzés trackback címe:

https://suhodminyak.blog.hu/api/trackback/id/tr417333586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Goosnargh · http://mostittvagyok.com/ 2015.04.03. 10:01:12

Tudom, hogy tanáccsal teli van a padlás, csak szempontnak szánom, kérlek úgy olvasd:

" azaz nem elég átemelni az ujjaimat rögzített tartással" Lehet, hogy nem ment át amikor először írtam: Húsz évvel ezelőtt elkezdett gitártanulásom legnagyobb hibájának tartom, hogy ilyen rögzített tartások kialakultak. Könnyeden, erőlködés nélkül formálódó akkordtartások, amikor változatlanul csúsztatod akkor is lazán.

Smoke on the water tanulás:
Miközben játszod szól a fejedben a riff ?
Dúdold. Először talán felejtsd is el a jobb kezet, ne pengess csak próbáld a bal kéz ujjaival ujjaidat a dal ütemére csúsztatni a hangokon. Közben szóljon a zene a fejedben, ingasd a fejed a ritmusra, éld át kicsit a felsőtesteddel is:)
Talán segítene ha letöltenél egy backing tracket, vagy legalább dob tracket amitől jobban át tudod érezni, hogy egy nótát gyakorolsz, csökkentene a gyakorlás szárazságán. Ezen tudnád loop-oltatni azt a részt amit éppen gyakorolsz, jelesül most az elejét. Nem tudom, hogy van e ipad-ed, csoda dolgok vannak rá gitározáshoz. Le vagyok nyűgözve tőle teljesen. Írok majd erről egy blogposztot.

Goosnargh · http://mostittvagyok.com/ 2015.04.03. 10:28:25

még 1 dolog amit már régebben meg kellett volna kérdezni : be van állítva az a gitár? Vásárlás után szokás hangszerésszel beállítattni, hogy pontos és könnyen játszató legyen. (optimális húrmagasság)

Goosnargh · http://mostittvagyok.com/ 2015.04.03. 10:50:18

Most olvasom, hogy 30 GBP-s volt a gitár. Akkor az előző kommentem storno. Ha egy jobb hangszerboltban jársz, próbálj ki egy beállított, jobb minőségű gitárt. (mondjuk a 200-250 GBP árkategóriából) Kiváncsi leszek a tapasztalatodra.

suhodminyák · http://suhodminyak.blog.hu 2015.04.03. 11:56:10

@Goosnargh: Minden tanácsot szívesen veszek, még fér a padlásra bőven. :-)

Ezt a rögzített tartások dolgok kifejtenéd egy kicsit jobban? Én arra gondoltam, hogy ezeknek úgy kell belemennie az izmaimba, inaimba, mint ahogy azon se gondolkodom, hogy fogjam meg a kést meg a villát. Egyelőre nem látom az utat, hogy hogy fogok én nyargalászni a nyakon, ha ezek nincsenek bevésve.

Ami a lazaságot illeti, a legrégebben tanult akkordok, szépen, könnyen mennek, már ami a lefogásukat illeti, nem erőlködöm velük, nem is fáradok annyira, satöbbi.

A Smoke on the Water szól a fejemben, de ez egyelőre csak arra jó, hogy frusztráljon a különbség. :-) Én is gondoltam arra, hogy kénytelen leszek még jobban lebontani, és a pengetést egyelőre elfelejteni, de attól tartok, hogy ha így visszalépek, még nehezebb lesz később hozzáadni a pengetést is. Annak esetleg van értelme, hogy a megfelelő ritmusra, a megfelelő húrokon pengetést gyakorlom külön, lefogások nélkül, aztán egyszer csak hátha megy együtt a kettő?

Szintén jó tipp egy komolyabb gitár megvizsgálása is, én is gondoltam rá. A 12. fretnél (ez magyarul mi?) valahol 3,5mm környékén vagy kicsit még a fölött is van a húrmagasság, ami ha minden igaz, illik a gitárom filléres voltához, viszont a D-C-G tortúrámban - a nyak másik végén - jó eséllyel nincs túl nagy jelentősége.

Goosnargh · http://mostittvagyok.com/ 2015.04.03. 13:12:38

Természetesen nekem is van G-dúr, C-dúr, D-dúr, F-dúr barré fogó tartásom ami belement az izmaimba az évek alatt és akár vakon fogom őket de mégis valahogy jó ha törekedsz arra hogy az ujjaid lazák legyenek.

Az első években megtanultam ezeket a fogásokat és amikor az utóbbi pár évben törekszem a jobb hangszerhasználatra akkor jöttem rá hogy az én akkordfogásaim ki vannak tekeredve abból a vonalból amin akkor mozgok ha a hüvelykujjam szépen a nyak mögött van úgy, hogy nem kandikál ki hátul a gitár nyaka fölött. Én az inaimmal fogtam az akkordokat - pedig az ujjaim erejével, hajlékonyságával és mozgékonyságával kéne. Szerintem így lehet felszabadultan birtokbavenni az egész gitárnyakat később.

Ha sikerélményre vágysz, ajánlom, hogy indulj el a blues-zal, akár párhuzamosan azzal amit most gyakorolsz. Ezzel az egyszerű blues shuffle technikával gyors sikerélményed lesz. Játszod a bluest már pár perc után, bele lehet feledkezni és szépen lehet haladni vele, ahogy építed rá a dolgokat. Szeretem ahogy Keith Wyatt oktat, érzem, hogy olyan zenész aki élvezi amit játszik. Van egy nagyon jó kezdőknek szóló akusztikus blues oktató dvd-je, szerintem egyszerűen letölthető. (és van ennél még egyszerűbb shuffle is)

www.youtube.com/watch?v=AToJLzeS8go

suhodminyák · http://suhodminyak.blog.hu 2015.04.04. 23:45:01

@Goosnargh: Az én fogásom nagyjából megfelel annak, amit itt helyesként leírtál, úgyhogy remélem, nem ezen fog múlni. :-)

A bluesra rá fogok nézni - bár ez a video kicsit ijesztő volt a negyedes meg harmados ritmusok kombinálásával, illetve az akkordjait se ismertem fel. :-)

Goosnargh · http://mostittvagyok.com/ 2015.04.05. 14:02:12

Ezek az úgynevezett power chord-ok, (E5, A5 stb) amik se nem moll, se nem dúr akkordok hanem mindkettő együtt és egyik sem. Lényegében akkord alaphang + tőle az ötödik hang. Ez kell majd a smoke on the water-hez is, mert jól szól és ezt lehet gyorsan csúsztatni ide - oda. Talán a legegyszerűbb de mégis az egyik legnagyobb hatású technika, főleg a rockzenében. Van Jutinnál meg The secret guitar teacher-nél is power chord oktato video.

Goosnargh · http://mostittvagyok.com/ 2015.04.05. 14:13:52

azért power mert erőteljes a hangzása és komoly erőt képvisel már egy kezdő gitáros kelléktárában is. Gyakorlatilag a két húr közül az alsón mindig két bunddal fogod le magasabban mint a felső, vastagabb húr hangját és ezt csúsztatod ahová csak akarod.
süti beállítások módosítása