Az itteni körforgalmak elsőre ijesztőbbek, mint a hazaiak. Amikor először jártam bennük, nem pontosan értettem, hogy mit kell csinálni a sok sávval, és hogy aki egyszer bement középre, hogy fog kijönni onnan.

Itt a körforgalom messze a legnépszerűbb forgalomtechnikai megoldás. Annyira szeretik, hogy sokszor még a normál kereszteződések is körforgalomnak néznek ki, aztán egyszer csak egy nem várt helyen felállított elsőbbségadás kötelező táblával vagy lámpával találjuk szembe magunkat.

Most, hogy már használom egy ideje őket, el kell ismernem, tényleg hatékonyan működnek. A sávok – még a körforgalomba érkezés előtt – fel vannak festve, hogy hova visznek tovább. Bal szélre akkor megy az ember, ha rögtön az első kijáratnál ki is hajt. Ha eggyel később akar kimenni, akkor egy sávval beljebbről indul, aztán a maga helyén – persze indexeléssel jelezve, de – érintő irányban elhagyja a kereszteződést.

Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen akció során, azaz középről kilépve hogy hogy nem kapja oldalba senki az elkövetőt. Úgy, hogy az érkezési oldalon is két sáv van. A bal oldaliba érkeznek azok, akik eggyel korábban hajtottak be. Nekik nem is nagyon kell nézniük senkit, csak azokat a rutintalanokat, akik eleve a külső sávban jönnek, és – szabálytalanul – nem kanyarodnak ki, hanem jönnek tovább.

Ugyanez a középső sávból szemlélve úgy néz ki, hogy tudom, hogy aki tőlem balra van, az szintén kikanyarodik, méghozzá a tőlem majd balra lévő sávba, és nem jön tovább a körforgalomban, neki az én bal oldalamnak. Így aztán nem is reagálok semmit, ha valakit elindulni látok a körforgalom felé, mert tudom, ha ilyen magabiztosan indul el annak ellenére, hogy én is ott vagyok, akkor csak is az első kijárat lehet a célja. Tudom, hogy ez hihetetlenül hangzik, de galibát eddig csak akkor láttam, amikor én magam voltam az okozója.

Plusz egy érdekesség mára, hogy itt is jobb kéz szabály van, amiről az jutott eszembe, hogy valószínűleg ez az eredeti felállás, és amikor a kontinensen áttértek a jobbra hajtsra, ezt elfelejtették átfordítani. Merthogy egy parányival kézenfekvőbb, ha ott kell figyelnem azt, akinek elsőbbséget kell adnom, amelyik oldalon effektíve ülök, és senki illetve semmi nem takarja el előlem a látványt.