A rénszarvas magabiztossága

A rénszarvas magabiztossága

A lejtő

2009. május 18. - suhodminyák

Pontosan emlékszem minden pillanatára annak az estének, amikor elindultam lefelé a lejtőn. Néma csendben ettünk. Csak a kanalak koccanását lehetett hallani. Apám csalódott és dühös volt. Százig számolt, hogy meg ne bánja, amit mondani fog. Anyám végtelenül szomorúan, üveges szemekkel nézett maga elé, és csak a leves felszínét simogatta a kanalával. Nem bírt enni egy falatot sem. Nagyanyám a könnyeivel küszködött, időnként szaggatottan, a sírás határán kapott levegő után, és kilégzéskor alig hallható, elnyújtott jajt sóhajtott. Hálát adott az Úrnak, hogy nagyapám nem érte meg, hogy ilyen mélyre süllyedünk a szégyenben. A nővérem félt. Nem tudta elképzelni, mert soha még csak gondolni sem mert rá, hogy mi lesz azután, ha egyszer megtörténik a baj. Nekem pedig bűntudatom volt, és elvesztettem a hitemet. Tudtam, hogy ha már egyszer négyest kaptam, a tragédia bármikor megismétlődhet.

A bejegyzés trackback címe:

https://suhodminyak.blog.hu/api/trackback/id/tr805032269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ggarda 2009.05.19. 13:52:19

ez nem fikció. nálunk hajszálra így történt

Ismeretlen_35729 2009.05.20. 10:32:14

Igazad van, ki is javítom a kategóriát. Vallomásodat olvasva külön megborzongat az a fajta dekadens beteljesülés, hogy - most, hogy belegondolok - még én magam is láttam olyan munkádat, amire csak négyest tudnék adni.

Ismeretlen_1924 2009.05.20. 13:43:42

Ez mondhatni hétköznapi történet. Minden családban, az évtizedek egyikében megtörtént. :-/ Úgy örülök, hogy nekem kimaradt.

ggarda 2009.05.20. 15:24:00

Suhm! a munkám négyesre minősítésemre reagálok. köszönöm! :) (idővel kicsit átértékelődtek a dolgaim meg talán én magam is)

Ismeretlen_51006 2009.05.20. 16:37:47

Általános elsőben még nem voltak jegyeink, csak minősítések, s mivel elég jókat kaptam, a szüleim megleptek valami ajándékkal. Második osztályban, félévkor már voltak rosszabb jegyeim is (3-4-esek), amiért büntetést kaptam, a leszidás mellé mindenféle tévé- és kimenőmegvonásokat. Év végére javítottam mindent, amit apám egy "na, azért"-tel honorált. A további teljesítményemet el lehet képzelni.

marjan 2009.06.02. 22:00:45

Micsoda feszültség néhány sorban! Már a világvégét vizionáltam.

kisvirag 2009.06.12. 18:29:44

Másik oldal: Gimi második osztály, év végi bizonyítvány, egy négyes testnevelésből, a többi ötös. Anyámnak egész évben nem volt ideje megkérdezni, hogy megy a suli, el volt foglalva azzal, hogy a válás után kiélvezze a második kamaszkorát. Azt reméltem örül majd, hogy nélküle is egész jól mennek a dolgok. Ja, hogy tesiből négyes lettél kislányom... Ez nagyon szégyen. Anyád lehet hogy kettes volt matekból, de testnevelésből mindig ötös - nevetett. És ennyit beszéltünk a bizonyítványról. Azért eltelt egy pár év, de ez egy egészen éles emlékem, és elhittem, hogy tényleg ciki. Hogy a kislabda-hajítás és a szekrényugrás nem megy jól...
süti beállítások módosítása