A rénszarvas magabiztossága

A rénszarvas magabiztossága

A kőszívű ember fiai

2009. április 08. - suhodminyák

 

Csodálatos érzés, hogy Jókai Mórt a XIX. század nagyjai között tudhatjuk. A kereskedelmi televíziózás korában ugyanis az ifjúságra való veszélyessége ép értelemmel beláthatatlan mértékűre duzzadt volna. Igaz, a TV-t el lehet kapcsolni, A kőszívű ember fiai, mint kötelező olvasmány elől viszont macerásabb volt kitérni.

 

 

Egyetlen apró momentumra sem emlékszem, ami tetszett volna a fojtogatóan vastag könyvben. A történet számomra teljes egészében érdektelen volt, és ezt az egyre dagadó, cirkalmas, ripacskodó, még fékevesztett brazil szappanopera-producerekben is émelygést keltő cselekményszövés csak súlyosbította. Amit utálni lehet a romantikában, Jókainál megvan – a halálos adag négyszeresében.

 

Nyelvezete az első pillanattól az utolsóig, a legkisebb lankadás nélkül dagályos, mesterkélt, csak szenvedés árán befogadható: „Tiltakozék”, „a tisztelendő édesapát hiába várja haza”, „a konzisztórium nem engedi többé felmenni a katedrába”, satöbbi, satöbbi. A kortársak számára nyilván magától értetődő latin és német szavak, kifejezések pokollá tették az olvasást gyerekként. A keresztneveket röhejesnek tartottam, a vezetékneveket pedig helyenként tolakodóan, izzadságszagúan szájbarágósnak (pl. Rideghváry).

 

A karakterek baltával szabott, egybites jellemmel vonultak végig a történeten: a jók angyalszerűek, a rosszak ördögiek voltak. Egyedül az első fejezetben meghaló, szintén megmosolyogni való nevű Baradlay Kazimir lehetett volna árnyaltabb személyiség, de ez ugye a klasszikusan irreverzibilis módon alakuló sorsa miatt nem derülhetett ki.

 

Pedig igaza volt, hogy legkisebb fiát, ezt a szerencsétlen penészvirágot, ezt az önveszélyes balekot távol akarta tartani mindenféle harcászati cselekménytől, hiszen okkal tartott tőle, hogy az első adandó alkalommal tökön lövi magát, vagy forradalmár társai szánalomból elaltatják. Ahogy végül is meghalt, azt valahogy el kéne már tudni felejteni ebben az országban, mert komolyan mondom, hogy nem jó példa. Én azt gondolom, hogy életében egyszer akart egy nagyot dobni, csak elnézte a hetest a kezében, amivel együtt már vastagon megvolt a tizenkilenc, a lapot meg már kikérte.

 

A fentieken túl van még egy bűne Jókainak, ami mellett – akárhogy is szeretnék – nem tudok szó nélkül elmenni. Ez pedig a bakfis szó. Ennyire ocsmányul hangzó hangsor nincs még egy a magyar nyelvben. Ezért különösen súlyos bűn éppen lányokra ragasztani. A bakfisokat mindig nyálasan tátott szájú, ólomszürke lárvaarcú, hártyabőrű, egérhajú, egyik váladékozással járó betegségből a másikba eső, őrlángon pislákoló kis szörny-helyetteseknek képzeltem.

A bejegyzés trackback címe:

https://suhodminyak.blog.hu/api/trackback/id/tr415032214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_89945 2009.04.08. 19:31:17

ah kit érdekelnek a hüje szavak, amikor a farkasok üldözik őket a jégmezőn, meg lányt szöktetnek a gonosz mostohatestvérek házából.

montag 2009.04.08. 22:12:09

Igen, igen, igen! Vesszen Jókai, undorító volt minden sora. A bakfissal is mélyen egyetértek, én is így képzelek el egy tipikus bakfist.

Ismeretlen_97668 2009.04.09. 09:13:06

Azok kedvéért akik az Isteni... akarom mondani Suhodminyáki Kinyilatkoztatás ellenére mégis szeretik Jókait, és mondjuk értik is, mert nem teljesen hülyék, azért megmaradhat az irodalom porondján, vagy kötelezően égessük el az összes könyvét? Komolyan azt gondolod, hogy pont Jókai az ami veszélyes az ifjúságra? Ezt a csalódást! Megyek és leiszom magam. Ja, és az AC/DC szar.

Ismeretlen_35729 2009.04.09. 10:13:53

Én azt vallom, hogy virágozzék minden virág - de egyesek kerítés mögött. ;-)

Ismeretlen_119325 2009.04.09. 11:32:35

Nem tom, én tudtam élvezni Jókait, az első 50 oldal után. Bezzeg, amit most olvasok (fel), olyan körmondatokkal, pedig még csak nem is romantikus, hogy egy-egy bekezdésnek néha ötször is nekiszaladok, telistele fogalmam-sincs-hogy-kell-kiejteni lengyel nevekkel...

Ismeretlen_54136 2009.04.17. 18:10:04

"kerítés mögött." - ne ezzel hamat lezártad volna a 60 kommentet odaát a kblogon... :) Mamzellel vagyok inkább :)
süti beállítások módosítása