A rénszarvas magabiztossága

A rénszarvas magabiztossága

Idegenszeretet

2008. december 01. - suhodminyák

A szírek végtelenül kedves emberek. Lépten-nyomon előfordult, hogy csak úgy érdeklődésből szóba elegyedtek velünk, kérdezgették, hogy honnan jöttünk, mit láttunk már az országukból, aztán ajánlottak látnivalókat, és arról is beszéltek, hogy ők mivel foglalkoznak.

 

Egy alkalommal aprópénzzel segítettek ki minket egy utcai árusnál. Nem voltunk megszorulva, csak a még javarészt ismeretlen érméket nézegettük, értelmezgettük. A túlzó kedvességet persze megpróbáltuk visszautasítani, de a srác mindent elrendezett a pultossal, további vitára nem adva lehetőséget.

 

Később egy piknikező tanári kar kért minket, hogy üljünk le hozzájuk. Az angoltanár volt a szóvivőjük. Ők is rendkívül érdeklődőek voltak, és olyan kérdésekkel leptek meg minket, mint hogy milyen irányban változott az élet nálunk a rendszerváltás óta. Visszakérdeztünk, hogy tényleg arra gondol-e, amire gondoljuk, hogy gondol, de kiderült, hogy igen. Képben volt a legújabb kori eseményekkel kapcsolatban – jóval a hazája határain túli vidékek vonatkozásában is.

 

Damaszkuszban azért kicsit más a helyzet. A nagyvárosi környezet törekvőbbé, céltudatosabbá és otrombábbá teszi az embereket mindenhol a világon. Egy kis vargabetű után az egyik busz-pályaudvarra érkeztünk vissza Damaszkuszban. Rögtön elleptek minket a taxisok, különösen egy. Elárultuk neki, hogy Ammanba akarunk menni, amire rögtön adott is ajánlatot, amit persze nem fogadtunk el. Meg akartuk ugyanis nézni, hogy mennyibe kerül a busz. Hamar kiderült, hogy a mi járatunk a másik állomásról indul. Az emberünk mindenáron el akart minket vinni, fejenként 500 fontnál (~2000 Ft) tartottunk, és úgy nézett ki, nem is megy lejjebb. Bevetett mindent, azt is felajánlotta, hogy átvisz minket a másik pályaudvarra, de aztán erre mégsem volt hajlandó, illetve azt is mondta, hogy ma már nem mennek buszok a másik állomásról, csak ő tud elvinni minket, stb.

 

Megpróbáltunk elszakadni tőle, de mindenhova követett minket, és meghiusította a többi taxissal való megállapodásunkat. Végül két csapatra oszlottunk, hogy lerázzuk, taxit szerezzünk, és a másik állomáson konstatáljuk, hogy tényleg nincs már busz aznap, holnap pedig pont annyiba fog kerülni, mint amennyit a taxis kért az előbb. Így két taxi árával „kijjebb” kerülve kellett belátnunk, hogy minden arra utaló egyértelmű jel ellenére a taxis nem akart átverni minket.

 

Mivel már nem akartunk visszamenni az első állomásra újabb adag pénzt kidobva az ablakon, ráadásul rosszabb alkupozícióban, mint ahogy eljöttünk, illetve szállást sem akartunk keresni és fizetni a reggelig hátralévő öt-hat órára, végül egy ammani illetőségű taxissal vitettük el magunkat 75 dollárért.

A bejegyzés trackback címe:

https://suhodminyak.blog.hu/api/trackback/id/tr175032045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása