A mai napig sem vagyok meggyőződve róla, hogy a kémiatanárom kedvelt engem. Szignifikánsan többször feleltem, mint bárki más az osztályból, és mindig ugyanazzal a felütéssel kezdődött a számonkérés: – Zukowszky, előlem nem bújsz el a névsor végére! Gyere csak ki…
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
