Ma reggel egy késő harmincas urat láttam egy stramm hegyi kerékpárral közeledni. A váz és a vaskos, rücskös kerekek egyaránt elpusztíthatatlanságot sugalltak. Látszott a gépen, hogy egymás után négyen is halálos balesetet szenvedhetnek rajta anélkül, hogy a biciklinek bántódása esne.

A bringás is ennek megfelelően volt felöltözve. Masszív sisak, szélálló dzseki, kopófelületek térdnél és könyöknél.

Aztán, ahogy közelebb ért, arra lettem figyelmes, hogy a gurulásnál szokásos racsni hang helyett fémes búgást hallok. Egy elektromotor dolgozott a sportember helyett!

Mindezt csak azért írom le, hátha olyasvalaki olvassa, aki sársprayt árul: megvan a célközönsége.